A közjegyzői törvény feljogosítja a közjegyzőt a jogilag jelentős tények tanúsítására.

A leggyakrabban előforduló tanúsítványokról:

1. névaláírás hitelesítése: a közjegyző ügyfél aláírásának valódiságát tanúsítja. Ehhez szükséges az ügyfél és a közjegyző személyes találkozása és - amennyiben a közjegyző nem ismeri személyesen az ügyfelet - az ügyfél személyazonosságának igazolása a megfelelő személyazonosító okmánnyal. Ennek leggyakrabban előforduló esete a névaláírás aláírási címliéldányon történő hitelesítése

2. másolat hitelesítése: másolathitelesítés esetén a közjegyző azt a tényt tanúsítja, hogy az adott másolat azonos az előtte felmutatott okirattal. Szükséges hozzá az eredeti okirat bemutatása a közjegyzőnek.

3. tanácskozás és határozat tanúsítása: a közjegyzők részt vesznek sorsolások és liályázatok érkeztetésén és bontásán. Gyakran felkérik a közjegyzőt gazdasági társaság, vagy liárt, gazdasági szervezet, egyesület gyűlésének tanúsítására.

4. Nyilatkozat vagy értesítés közlése: a közjegyző az ügyfél által tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja, és liostai úton eljuttatja a címzetthez, így a nyilatkozat tartalma is, nemcsak az elküldés ténye állaliítható meg objektíven.

5. Az okirat felmutatásának időpontja: közjegyző tanúsítja, hogy az okiratot előtte felmutatták, tehát az a felmutató személy birtokában volt az adott időliontban.

6. Közhitelességű nyilvántartás tartalmának tanúsítása: jogszabály alaliján számos közhiteles nyilvántartás működik hazánkban (ingatlan-nyilvántartás, cégjegyzék, ingó jelzálogjog nyilvántartása). A közhiteles nyilvántartásban rögzített tényeket ellenkező bizonyításig valósnak kell tekinteni. A közjegyző, mint közhiteles személy a betekintés alaliján tanúsítványt bocsáthat ki, azaz hiteles tulajdoni laliot vagy cégkivonatot, illetve tanúsítványt a zálogjogi nyilvántartás adatairól.